M a r g i t a y  T i h a m é r

Festő (1859-1922)
„Sohase láttam még ilyen festőművészt, aki mindig olyanforma volt, mintha a saját vásznáról lépett volna ki. De hát nemcsak a festő, a Margitay képek mintájára volt formálva akkor egész Magyarország… Évtizedeken át Magyarország szebbik neme Margitay Tihamér ecsetjétől tanult mosolyogni, az eladólány tőle leste el a vőlegényváró mosolyt, a bakfisch – akitől udvarlója thuják közt csókot rabolt, tőle tanulta meg az árnyalatos nevetéssel enyhített durcás arckifejezését. Nem a műértő gourmanok piktora volt, hanem a modellje, a középosztályé, akik szívesen látták a maguk korát és életét a napfényben, a derűs koloritban, mint egy eszményítő tükörben.” - Írja a festőről Rózsa Miklós: Margitay Tihamér élete és művészete című munkájában (Budapest, 1903)

A  s z a k a d á s

A patakba lépő nőt ábrázoló festmény középső területe egy baleset eredményeképpen kiszakadt. A különvált rész három darabra esett szét és harmonikaszerűen meggyűrődött.
A feladat: a hiányzó részek visszaillesztése eredeti helyére.

A z  ö s s z e i l l e s z t é s

A festmény darabjainak összeillesztése, vasalása és felület felőli rögzítése után - mivel ilyen kiterjedt szakadást foltozással nem lehetett volna biztonságosan megoldani -, sor került a vászon viaszgyantás - kleiszteres dublírozására.
A vászon újrafeszítése után a szakadás okozta sérülések és kipergések tömítése következett.

R e s t a u r á l á s  u t á n

A kép dublírozás, tömítés, lakkozás és esztétikai helyreállítás után, eredeti díszkeretében.

Bemutatkozás Szakmai életrajz Publikációk Restaurátori kutatás Mikroszkópos vizsgálatok Festményrestaurálás Galéria Restaurátori munkák Kapcsolat